69. A teremtés pillanata

Amikor Jézus lábainál térdepeltem, elétártam egyik nővértársam kérdését: »Jézusom, mondd meg, van-e különbség az Atyaistennek az egyszerű emberek, illetve a felszentelt papok iránti szeretetében teremtésük pillanatában?« Jézus így válaszolt: "Minden lélek egyenlőképpen részesül mennyi Atyám szeretetében most és mindenkor. Minthogy Atyámban a változásnak árnyéka sincs, szeretete sem lehet változó. A teremtmények azok, akik különbözőképpen fogadjátok be ezt az állandó és változhatatlan szeretetet. Az a lélek, aki alázatosan, őszintén és hűségesen engedélmeskedik akaratomnak, jobban eltelik a mennyei Atya szeretetével. De bizony mondom neked:ha egy homályos fémlemez nem tükrözi vissza tökéletesen a fölé hajló arcot, semmi kára nem származik abból. Ám a tükröt, amelyet a gondatlanság szennye letörülhetetlenül befedett, összetörik.«