36. A világ pusztulása

»Lányom, közöld papjaimmal, ha nem térnek meg ők is, és az egész világ, a bűnök sokasága miatt el fog pusztulni. Szavaim igazak. Aki szavamat megfogadja, élni fog; aki elveti, elvész. Papjaim, egyetlen kívánságom, hogy a bűnösök megtérjenek, szeressenek Engem és nyújtsanak elégtételt bűneikért. Mindenkinek abban a tudatban kell élnie, hogy élete - bűnei sokasága miatt -már csak az Én akaratom és szeretetem által maradhat fönn és gyarapodhat. Az ilyen lélek szeretetben és engesztelésben éljen. A test szenvedésre és engesztelésre, a lélek imára és hódolatra, a szív pedig boldogságra és szeretetre teremtetett. Én vagyok a Szeretet. Ahol az Én szeretetem él, ott élek Én, ott imádkozom és hódolok. Béke, csend és öröm honol az ilyen lelkekben. Ezek az Én végtelen szeretetemnek gyümölcsei.« »Lányom isteni Szívem nem nézheti tovább, mint nélkülözi a bűnös és szenvedő emberiség, az igazi, a boldog életet. A világ nyomorúsága irgalomra indít: meg akarom ajándékozni a világot szeretetem gyümölcseivel."